A szakképző iskolákban a legtöbb diák a vendéglátás, a gépészet és az építőipar területén választott pályát magának.
Szakács és informatikai szakember szeretne lenni a legtöbb olyan nyolcadikos, akik az érettségi mellett vagy ahelyett szakmát tanulnának. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a könnyűipar, a vegyészet és a vízügy nem nagyon érdekli a mai fiatalokat, ellenben nagyon sokan vágytak idén a nyelvi előkészítő évfolyamokra. Ebben a szezonban csaknem nyolcszáz iskola hétezernél is több képzése közül választhattak a diákok.
Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján elérhető adatok szerint az ötéves technikumban az informatikai rendszer- és alkalmazásüzemeltető technikus szak lett a legkedveltebb 2020-ban, de nagyon sok fiatalt vettek fel pénzügyi-számviteli ügyintézőnek és közszolgálati technikusnak is.
Igen keresett még a szoftverfejlesztő, a turisztikai technikus vagy a gépjármű-mechatronikai képzés is, de bekerült a top 10-be az ápoló és fodrász szak is. A hároméves szakképző iskolákat választók legtöbbje szakácsként képzeli el a jövőjét.
Második helyen a kereskedelmi értékesítő szak végzett, harmadikként pedig a pincér-vendégtéri szakember képzés fért fel a dobogóra. Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is sokan választották még a hegesztő, a cukrász, a villanyszerelő, a mezőgazdasági gépész és az asztalos szakmát is.
Az ágazatok szerinti összehasonlításban elmondható, hogy a szakképző iskolákban a legtöbb diák a vendéglátás, a gépészet és az építőipar területén választott pályát magának. A szakgimnázium, illetve technikum intézménytípusban pedig magasan vezet az informatika és a közgazdaság, valamint kedvelt a rendészet és a szépészet is. A könnyűipar, a bányászat, a vegyipar vagy a vízügy viszont ma már szinte egyáltalán nem érdekli a diákokat, mindkét iskolatípusban ezekre a területekre iratkoztak be a legkevesebben.
A szakképzés kiugró népszerűsége valószínűleg a most induló, új ösztöndíjrendszernek és a vállalati tapasztalatszerzési lehetőségnek köszönhető. Eddig ugyanis csak a hiányszakmákban járt juttatás a tanulóknak, ősztől viszont mindenkinek utalják a havi 8–15 ezer forintos ösztöndíjat. A képzés gyakorlati időszakában ezt az ösztöndíjat munkabér váltja, ami a felsőbb évfolyamokon akár a minimálbért is elérheti, végzés után pedig a szakmai vizsga eredményétől függően, 150–300 ezer forintos pályakezdési támogatás is várja a fiatalokat.